Bárkit kérdezünk az avatójáról, mindenkinek megvan a kiforrott véleménye róla. Van, aki örömmel idézi fel a mókás pillanatokat, de akadnak bőven olyanok is, akiknek csak is kizárólag a megalázó szívatások ugranak be. Annyi viszont biztos, hogy így vagy úgy mindenkinek mélyen beleég az emlékezetébe az ominózus beavatási szertartás. Hogy megy ez az Orlayban? Már Negyed 5 körül nagy volt a túlfeszültség-forgás az avatásra váró osztályok háza táján. A termek között furábbnál furább szerelésbe öltözött alakok futkostak és készülődtek a nagy megmérettetésre. A téma nem mas, mint a "Múlt nagyjai". Bármerre nézett az ember AC DC-t, Kiss-t, Guns and Roses-t és további híres és elismert együtteseket felidézni vágyó kilencedikeseket pillanthatott meg. Vajon mi folyik a 122-es terem ajtaja mögött? Osztályom a 9.knyA az ABBA zenekart kapta téma gyanánt. A többi osztályhoz hasonlóan nálunk is zajlottak az események. Míg néhányunk a jelmezét, sminkjét igazította, a többiek a tánc utolsó lépéseit fejlesztették tökéletesre. A feszültség tapintható volt. Sorra záporoztattuk a kérdéseket a minket mindenben támogató mentoraink felé. Egymást nyugtattuk labilis pillanatainkban, persze nem sok sikerrel, de hittünk abban, hogy a rengeteg gyakorlás és a mindent felülmúló odaadás meghozza gyümölcsét. Egy hatalmas csatakiáltásba ömlesztettük bele az összes félelmünket, majd magunk mögött hagytuk a termet . Az aulában sorakozott fel az összes gólya A-tól G-ig. A DJ jobbnál jobb zenéket indított, feszültségoldásként. Valószínűleg Ő tudta mennyire idegrombolóak tudnak lenni a várakozás percei. A bejárat felől sorra özönlöttek is a szórakozni vágyók. Lassan az egész aula megtelt, helyet foglalt a zsűri és kezdődhetett a rendezvény. A 11. C, a szervező osztály nyitotta meg az eseményt, majd következett az első feladat. Egy nem mindennapi gasztro-különlegességet kellett lehető leggyorsabban elfogyasztani. Az ínyencség nem más, mint paprikába töltött májkrém. Minden Osztály hangosan buzdította ezen feladatra kijelölt társát. A leghamarabb EGY 9.G osztályos áldozat tuszkolta le torkán a "finomságot". Minden feladatot egy műsor váltott. A színpad a 9.knyA-é. Adrenalintól túltengve léptünk a Muralia előtti "tánctérre". Lelkes mosollyal az arcunkon csináltuk végig a megbeszélt koreográfiát. Őszintén szólva nem sok mindenre emlékszem abból, ami a színpadon történt, de a videóknak köszönhetően az összes másodpercet felidézhettem. Minden aggodalomtól megszabadulva, szívből táncoltunk. Reméljük a közönségnek tetszett is az előadásunk. A soron következő feladathoz minden osztályból 3 emberre volt szükség. Egy vízzel teli vödör, néhány alma, egyszerűnek tűnik, nem? A látszat néha csal, többek között a most is. A gyümölcs az első diák szájából a másodikéba került, onnan pedig az utolsó kezébe. Az almás szívatásból az első feladathoz hasonlóan leginkább a 9.G került ki győztesen, szoros versenyben a césekkel. A szívatások kötelező alapanyaga a tojás. Csöpög, folyik, csillog, ráadásul még büdös is, kell ennél jobb?! Minden ember vágya kis csibének, a mi esetünkben gólyának éreznie magát, aki épp most kelt ki a tojásból. A tojáskvíz játékhoz nemcsak tudásra, hanem jó reakciókészségre van szükség. Jelmondat: Csapd a homlokodra, ha tudod a választ! A legszórakoztatóbb kihívás egyértelműen az erotikával fűszerezett banán evés volt. Kreatív megoldásokból nem volt hiány. Az összes kiválasztott a lehető legtöbbet hozta ki a dologból. A program részét képezte, még a csoki és hagymaevés is. Az előbbi bekötött szemmel és az illemnek megfelelően késsel-villával történt. Az utóbbihoz pedig búvárszemüveg került az ügyben érdekeltekre és ha mindez nem lenne elég, még néhány fekvőtámaszt is le kellett nyomniuk. Minden osztály műsora meg állta a helyét az Orlay színpadán. A 9.B. a Beatles Twist and Shout dalára ropta, el kell ismerni, az akrobatikus mozdulatok igazán jól sikerültek .A C-sek menő arcfestésükkel taroltak, a Kiss bandát elevenítették fel. A 9. D produkciójában előkerültek a Hawaii-szoknyás lányok, egy gitár, sőt még egy roller is és mindezt a Guns and Roses témakörbe vegyítették. A szakmunkás osztályok is beleadtak minden tőlük telhetőt. A eredményhirdetés előtt már csak egy feladat maradt hátra: az eskü. Szerintem minden jelenlévő arcára mosolyt csalt, mikor 200 kilencedikes térdre ereszkedett, és kórusban ismételte au Orlay-eskü szavait. Bárki elrontott egy szót az, az egész bagázs újra kezdte a szöveg szavalását. Minden kilencedikes szorongva és bizakodva várta az eredményt. A dobogó a következő képp alakult : 3. helyezést a 9.B. ért el, a másodikak a 9.D-sek lettek. A zsűri végül a 9.knyA-t hozta ki győztesül. Osztályomban hatalmas üdvrivalgás tört ki. Köszönjük Orlay, EZT a fergeteges délutánt! Barbi :)
0 Comments
Iskolánk az idei tanév során is karácsonyi gyűjtést szervez árva gyerekek részére. Elgondolkodtam a napokban, bizony sajnálom őket. Nem tehetnek arról, hogy ilyen helyzetbe kerültek. Ők azok, akik már most gyermekként is igazán nehéz életet élnek. Valójában nem is tudjuk elképzelni mit érezhetnek, élhetnek át nap mint nap egyedül, árvaként. Mennyire más életetük lehet, mint nekünk. Csak néhány percig gondoljunk bele helyzetükbe és a problémákkal teli kis világunkat tekintsük nagyon szerencsésnek. Egy nagyon kedves barátnőm szavai jutnak eszembe. Ő most 21 éves. 18 éves koráig nevelőintézetben élt. Édesapja korai halálával élete gyökeresen megváltozott. Édesanyja új párja, az akkor még alig pár éves lányt gyakran bántalmazta olyannyira, hogy a kislány többször életveszélyes állapotba került. Nem sokkal ezután nevelőintézetbe vitték, ahol szintén számtalan nehézséggel kellett szembenéznie. Nehéz volt felvenni a lépést, a különböző korosztályú, szintén hátrányos helyzetű gyerekekkel. Nehezen szokta meg, hogy ennyi ember között még is ott van benne az érzés: Egyedül van, nem maradt senkije, árva lett. Teltek az évek, végül 18 éves korában elhagyhatta a nevelőintézetet. A lány a gyermekkorában ért sokk hatására a mai napig beszédhibás. Büszkén elmondhatom, soha életemben nem találkoztam még egy ilyen őszinte, lelkiismeretes és jószívű emberrel. Eleinte megleptek a különböző furcsa gondolatai, cselekedetei. A nyári munkám alatti napokban történt egyszer egy alkalommal, hogy gondoltam oda adom neki az egyik pogácsámat. Különösen, számomra nagyon furcsán reagált. Mélyen a szemembe nézett és azt válaszolta: „Ezt nem fogadhatom el”! Egy pillanatra csak néztem és próbáltam megérteni, miért akkora dolog egy pogácsa. Aztán rájöttem… Azok a gyerekek, akik végül család nélkül maradtak, intézetbe kerültek, egészen más életet élnek. Rengeteget kell nélkülözniük, nincs osztozkodás. Mindenki küzd azért, hogy minél többet sajátítson abból a kevésből, amit kap. Nem ismerik igazán mit is jelent a szeretet. Honnan is tudhatnák? Nem tapasztalhatták meg igazán soha.
Szerintem most már mindannyian el tudjuk képzelni, mekkora örömet okoznánk néhány karácsonyi ajándékkal. Kérlek benneteket segítsetek megvalósítani célomat! Szeretném, ha mindenki picit körül nézne otthon és elhozna az iskolába legalább egy olyan dolgot, amelyet szívesen oda adna az ilyen helyzetű gyerekeknek. Ez lehet akár könyv, különböző játék és bármi olyan, amiről úgy gondoljuk, örömet okozna egy árva gyermek számára. A gyűjtés határideje: November 29. A tárgyakat Fehér Levente Tanár Úrnál vagy Tancsics Laura 11. D osztályos tanulónál (nálam) lehet leadni. Kedves kilencedik osztályosok! Reméljük, ti is betartjátok az Orlay esküjét, ahogy idősebb társaitok is teszik illetve tették :) Az eskü szövege: "Én a szombathelyi Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola és Kollégium diákja esküszöm, (most egy lábra) (egy lábon esküszöm), hogy iskolámhoz hű leszek, és tanáraim lelki illetve mentális állapotát, nem rombolom azzal, hogy úgy viselkedek, mint egy infantilis két éves. Továbbá ígérem, hogy ha a 11. C osztály bármely tanulóját meglátom egy szórakozóhelyen, kocsma is számít, vendégem egy Jäger sörre. Tanáraim gumi abroncsait nem bököm ki egy elégtelen miatt. Iskolánk közösségi életében aktívan részt veszek, nem zárkózom el tőle. A sört nem iszom melegen. A szívem most már csak érted dobog Kereskedelmi, Orlay, Fürst, Berzsenyi minden neveden imádlak." A 9.G osztály fiai hirtelen melleket növesztettek, szoknyát húztak, kicsinosították magukat és táncra perdültek. Ha jól számoltam, és az osztálylétszám teljes volt, akkor a szakácsoknál összesen 4 lány van, akiknek nehéz dolguk lehetett az új "lányok" betanításával. A Spice Girls volt a minta, szerintem sikerült teljesíteni a feladatot. Ti mit gondoltok? Xxx Viki Nos a 9.E osztályban némi zavar állt elő. Először is, hogy az osztálylétszám nem volt teljes, sőt az a 14 vagy 15 ember aki részt vett az avatón édes kevés volt. Az avató előtti pillanatokban őket is meglátogattam és szomorúan hallgattam, ahogy a srácok mesélték mekkora esélyt látnak a győzelemre. Az elkeseredtség nagyon látszott rajtuk és még a műsoruk sem úgy sikerült ahogy azt elképzelték. Az elején szuperül indult a tánc de aztán beütött a krakk és a vezető táncos inkább leintette a DJ-t és mindenki levonult a színpadról. Sajnáljuk srácok :( Xxx Viki Teniszütőt és seprűt a kézbe, coca cola mikrofont a szájhoz emelni és mehet a "You Shook Me All Night Long"! Nem kevés önbizalom kell ahhoz, hogy valaki egy seprűvel és egy teniszütővel a kezében, póló nélkül az AC/DC gitárosai nyomába szegődjön. A 9.H diákjainak sikerült ez a művelet. A két táncos lányt még a feladatok alatt is láthattuk a háttérben gyakorolni koreográfiájukat. Persze a kékre festett haj sem hiányozhatott a képből. Aki közelebbről látta a srácokat, az könnyen kiszúrhatta, hogy még a homlokukra is rá volt festve az AC/DC felirat. Mondjuk én kicsit hiányoltam az iskola csengőszóját, ha már AC/DC, de így is nagyon viccesre sikerült a műsor. Nézzük ezt is meg :) Xxx Viki Bacsák Viktória mentorálásával készült az avatóra a 9.D osztály. Fél 5-kor még nagyban készültek a sminkek és a frizurák. Mindenki idegesen futkosott fel és alá, persze volt olyan is aki nyugodtan várt arcfestésére. Míg a többi osztály adta elő műsorát illetve oldotta meg a feladatokat, láthattunk néhány fűszoknyás, bikini felsős lányt. Nos kissé meglepetten ért a dolog, mivel a Guns and Roses zenekar volt a téma. Így utólag, utána nézve a dolognak már kapizsgálom, hogy miért tartalmazta az előadás a "Somewhere over the rainbow" című dalt. Még mögöttem is néhányan kérdezték, hogy ez a dal mit keres itt. Összegezve a látottakat, nekem nagyon tetszett a cigánykerekezés és persze a kis gitározós rész is. Bár egy ukulele hatásosabb lett volna, de így is jól megoldotta az osztály a feladatot. Hát akkor lássuk a videót! Xxx Viki Tegnap délután a karzaton fekete ruhás fiúk leskelődtek az aula felé, hogyan készül a szervező osztály a nagy eseményre. Nos akkor még úgy gondoltam, hogy biztos véretlen, hogy mindenki feketében van, majd jöttek a lányok is és ők is feketében voltak. Itt már valami nem stimmelt. Így meglátogattam az osztályt … voálá, mindenre fényderült! :) A KISS zenekar áll a háttérben. A 9. knyC diákjain fehér alapon, fekete mintás sminket láthattunk, erős színű piros rúzzsal. Az arcfestés zseniális volt, személy szerint nekem nagyon tetszett. Az avató előtti pillanatokban úgy negyed 5 felé, már mindegyikük nagyon ideges volt. Így mikor ollót kértem tőlük kicsit erős reakciót kaptam válaszul, viszont szerencsémre az egyik srác mindent tudó bicskája kihúzott a bajból. Pont az osztály előtt álltam az aulában mikor az ő műsoruk következett, így hallottam minden egyes buzdító szavukat az utolsó pillanatokban. Szívmelengető volt, mikor azt mondták, "megfogjuk egymás kezét és hajrázunk". Nos lássuk az eredményt! Xxx Viki A Beatles ritmusa jól átjárta testük minden porcikáját. Láthattuk a Twist and Shout modern kori értelmezését, piros pöttyös szoknyás lányok és fehér inges, fekete nyakkendős fiúk előadásában. Meg kell hagyni a 9.B is fel adta a leckét a zsűrínek. Ahogy a blogbejegyzésben is írták, "Tartsátok rajtunk szemeiteket", nos, mi megtettük! A két hónap alatt összegyűjtött információim és tapasztalataim alapján, Veres tanárnő büszke lehet osztályára, hiszen sosem fogják megszegni avatón tett esküjüket. Igaz 9.B?? Személyes véleményem szerint igaz. Ők is egy masszív csapattá kovácsolódtak össze a nagy napig, bár a pontok a győzelemhez nem bizonyultak elégnek, attól még büszkék vagyunk rátok fiatalok! Csak így tovább! Xxx Viki Hogy kik is győztek? Hát a 9.knyA. Minden kényszer nélkül kijelenthetem, hogy idén is egy olyan osztály nyerte meg a gólyaavatót, amely a két hónap alatt egy igazi, belevaló csapattá kovácsolódott össze. Osztályfőnökük, Tordai Enikő tanárnő mindenben segítette a fiatalokat. Ennek eredményeként, ma délután egy - ahogy már a tudosításban is olvashattátok a facebook oldalunkon - gyönyörűen kidolgozott koreográfiát vitt az osztály az orlay nagy színpadára. Öröm volt nézni, milyen odaadással, csapatmunkában és a legfontosabb mekkora mosollyal az arcukon adták elő az ABBA zenekar daloira táncukat. Természetesen a többi feladatban is helyt álltak az osztály tagjai a végső pillanatokig. Viszont nem szaporítom tovább a szót! Nézzük a győztes osztály videóját :D Xxx Viki |