Egy szarvasbika volt, gyönyörű agancsokkal. A célkeresztbe került. Kifújtam a levegőt, mely dermedten szállt alá a hidegben. Becsuktam az egyik szemem, és a puska csövét beigazítottam. Hirtelen szárnycsapkodást hallottam, bagolyhuhogást, távoli lépéseket. De koncentráltam, szemhéjamat annyira összeszorítottam, hogy már fájt. Szinte megfagyott ujjamat rávezette a ravaszra. A zajok elviselhetetlenné kezdtek válni. De a szarvas nem vett észre. Aztán a következő pillanatban elhallgatott minden, visszaszámoltam. Három... Kettő... Egy... Hatalmas dörrenés rázta meg az egész környéket, sokáig visszhangzott még a csendben... Ez volt az első vadászatom... Guzmics Márti
0 Comments
Leave a Reply. |
Archívum
March 2024
|