Az érem két oldala Az internetszolgáltató irodában voltam, mert alá kellett írnom az új szerződésemet. Négyig volt ügyfélfogadás, fél 3-ra odaértem és pontosan 4-en voltak előttem. „Remek, még pont beférek”, gondoltam magamban. Tudtam, hogy nem fog gyorsan menni a dolog, de azt senki se gondolta, hogy aki éppen bent volt, még fél óra múlva se jön ki. „Biztosan barátok, eltrécselik az időt.” Gondoltam. Igaz, hogy ráértem, de azért le akartam volna tudni az ügyet. Hisz mindenkinek van jobb dolga, mint ott ülni, nem? Nagy sokára kifáradt az ügyfél, és ment be a következő. De közben az ügyintéző kijött, és közölte, hogy 4 óráig már csak hárman férnek be. Szusszantam egyet, mert én akkor pont beférek. De akik utánam jöttek, elkezdtek morgolódni. Megjegyzem, volt okuk rá. Az egyik várakozó elkezdte uszítani az utánam levőket, hogy lázadjanak, és ne menjenek el. Ha 7-ig itt lesznek, hát itt lesznek addig, de akkor is elintézik ezt az ügyet. Mindenki érdekeit képviselte, ő volt az egyetlen, aki felszólalt, bár mindenki úgy érzett a teremben, mint ő. Az ügyintézővel beszélt (hevesebben mint illene), de elérte a célját. Végül sorra kerültem én. Bementem, és a helyiségben egy remegő, megalázott, könnyeivel küszködő embert láttam. Próbáltam természetesen viselkedni, mintha nem történt volna semmi, nem hallottam volna a kint zajló eseményeket. Barátságos, türelmes és némileg vicces párbeszéd folyt le köztünk. Nem nyugodott meg teljesen, de látszott rajta, hogy jobban érzi magát. Továbbá megtudtam, hogy azért megy ilyen lassan a sor, mert elromlott a nyomtató. Minden nyomtatás után újra kellett telepíteni a vezérlő szoftverét, ami minimum 20 perc. Ha ez a gond nem lenne, 5 perc alatt el lehetne intézni a dolgot. Nagyon megsajnáltam az ügyintézőt, hiszen ő is ember. Valószínűleg neki is mennie kéne a gyerekeiért, esetleg randevúja van, vagy bármi. Ugyanakkor felnéztem az emberre, aki érvényesítette merte az érdekeit. Kint is voltam meg bent is…
Peresznyák Réka
0 Comments
Leave a Reply. |
Archívum
March 2024
|