Állati univerzum

A mesékben már sokszor hallottunk állatokat beszélni és olyat is akik a világmindenséget irányították. Mi lenne, ha nem léteznének emberek? És állatok irányítanák a bolygót? Vagy ha léteznének emberek is, de, felettük az állatok állnának? Ha fenekestül fordulna fel a tápláléklánc?
​
Ez egy képzeletbeli univerzum, ahol minden kicsi és nagy, termetes és apró jószágnak meg van a saját királysága, vezetője. Hasonló a mi világunkhoz, de mégsem ugyan az. Nincsenek ellenvetések, nincsen boldogtalanság, de még rohanás sem talán. Viszont a szabályok ott is érvényesülnek, nem beszélve a „falkavezérről”, az ügyességről, eszességről, és még sorolhatnám. Ebben a világban egy meghatározó pont a csapatmunka, ha ez nincs meg elvesznének és kihalna az a faj ahol nem építették fel a csapatot. Ők más szemmel látják a világot, mint az emberiség, nem csinálnak óriás problémákat a kisebb dolgokból, nem hagyják elveszni a pillanatokat és meg is élik azokat a másodperceket. A napnak élnek. Nem gondolnak a múltra, hanem cselekednek, hogy túléljék és fejlesszék a birodalmukat, a civilizációjukat. A jelennek élnek, és a jövőért tesznek. Mindenki kiveszi a kellő részét azokban a feladatokban, amit kiadtak neki, nem tántorog vissza, mert tudja, hogy ezt csak ő csinálhatja meg és nem más. Olyan sok mindenben nem hasonlítana a mi életünkhöz…
Az állatok bátrabbak és magabiztosabbak lennének a saját univerzumukban, mint mi most itt. Az ő kis világukban is mindenért meg kellene dolgozni, de nem a boldogságuk árán.
Mindenkinek van egy képzeletbeli állati bolygója, ahogy saját maga elképzel egy másik életet, és úgy alakítja át, ahogyan az állatoknak jó lenne.

Soós Veronika